Tegnap kicsit félve mentem haza. Szinte minden első utam a nyulak ólja, ha hazaérek. A táskákat a teraszon lerakom, majd sietve megyek hátra. Most is így mentem. Mivel a barna fészkében van egy gyengécske, így azon gondolkodtam, hogy talán most kellene a barna-fehértől áttenni kicsit, vagy majd ráér később.
A fiamnak megadtam, hogy naponta többször is menjen és ellenőrizze az anyanyuszik fészkeit. Ha talál kicsit a fészek mellett, akkor fogja meg, tegye vissza a helyére, majd az anyanyuszinak az orra elé tegye a kezét megszagoltatni. Ha így tesz, akkor elkerülhetjük azt, hogy kárt tegyen a kicsi(k)ben az anya.
Én is amikor csak lehet, kimegyek ellenőrizni a fészkeket, és visszateszem a kicsiket. Hála Istennek, egyre ritkábban fordul elő, és mivel nincs annyira hideg, nem fázhatnak meg az eltévelyedtek. Vagyis remélem. Mivel etetés éjjel van (szerintem), ezért igazából az után fordulhat elő, hogy a kicsik az emlőkön keresztül kiesnek. Ha pedig éjjel meg volt az etetés, akkor egy napig nem kapnak ismételten a kicsik. Azt olvastam több helyen, hogy az anyanyulak csak napi egyszer adnak a kicsiknek általában, akkor is 5-10 perc alatt lerendezik a dolgot. Tehát ha az alatt a kicsi nem ér oda az emlőhöz, akkor egy napot kell neki várni, és akár az életébe is kerülhet. Ezért nem jó, nem optimális, ha több a kicsi, mint az anya csecsbimbója. Vannak, akik az anyanyulak kiválasztásakor a bimbók számát is figyelembe veszik.
És az a baj, hogy ha nyolc bimbó van, már kilenc kölyök esetén is lesz egy, amelyik kicsi nem fér annyiszor oda, ezért az kisebb lesz társainál. Szerencsére most nálam optimális a helyzet, mert 6-6-8 kölyök van. És tervezem, hogy még jobb legyen az elosztás átteszek a barna-fehértől egy kölyköt és 7-7-6 lesz az elosztás. Viszont lehet, hogy jobban át kell majd gondolnom a dolgot, mert a barnánál is és a barna-fehérnél is vannak nagyobb és kisebb kölykök. Méret alapján szervezzem át a kölyköket? És mit szólnak ehhez az anyák? Addig tegyem át őket üres ólba?
Ez mind olyan kérdés, amire csak akkor tudok választ, ha megteszem. És vagy bejön, vagy nem. Vagy hagyjam így, mert végül is a 8 kölyök nem olyan sok? Azt hiszem, párat még alszok erre.
A fekete-fehér anyánál a hat kölyök egyre szebb. Van közöttük nagyobb, kisebb. Tegnap már elkezdett a szemük kinyílni. Erre vár a nagyobbik lányom, hogy dögönyözhesse őket. Ha tudná, hogy már 2-3 napja ki-kiveszek egy-egy kicsit simogatni. :) De engem ismer az anya és ismeri az illatomat is, így talán nem gond.
Ha már az új ólnál tartok (itt van a fekete-fehér anyám), akkor már be kellene fejeznem, mert az ólkomplexum oldalát be kell fedni, ne legyen a sok rácson keresztül huzat, valamint a barátom elmondása szerint a két anyanyula a oldalsó rácshoz szokta a fészkét építeni, így a fészek huzatba kerülne. Már odakészítettem az egyik osb lapot, a másikat pedig már mikor az én fekete-fehér anyám ellett, feldrótoztam.
Szóval tegnap délután iparkodtam a fészkeket ellenőrizni. Se a gyengécske nyuszi nem pusztult el, se a fészek mellett nem találtam kicsit. Szóval meg lettek dicsérve az anyák. Bár a barna anya valamiért "rákaparhatta" a fészek mellett található kakás szalmát, ezért részben elásta a kicsiket. Valamint a fészekben csak 5 kicsi volt. Megijedtem, de szerencsére még élve megtaláltam a fészek alatt és kiszedve, kicsit megigazgattam a fészek szélét, letapicskolta, hogy ne fordulhasson elő megint ilyen, hogy a kicsi a laza szerkezetű fészekbe beássa magát, aztán esetleg lemarad a ciciről.
Mostanság a süldő nyulak szinte teljesen megesznek mindent: zöldet, abrakot. Amúgy abraknak egészen az új nyulak megérkezéséig csak kukoricát adtam. Több tévhitet olvastam, hogy ettől a nyulak és többi házi állatnak a mája befoltosodik és ehetetlen lesz. Lehet, hogy ilyen előfordulhat, de szerintem csak akkor, ha azon kívül mást nem adunk a jószágnak. Én adok mellé télen szénát, nyáron zöldet. Sőt mióta a barátomtól elhoztam a nyulait, azóta tudtam meg, hogy csemegeként lehet nekik száraz pékárut adni, ami koptatja a fogát és egyben laktatja is. A süldők nagyon szeretik.
Zöldként eddig kaszált réti zöldet adtam a nyulaknak, amit előtte legalább fél-egy napig tikkasztani szoktam. Nem mertem adni egyből a nyulaknak, főleg a süldőknek, mert féltem a felpuffadástól. De a barátom azt mondta, hogy ő úgy szokta, hogy csak 1-2 hétig tikkasztja, aztán egyből kaszálás után adja már a zöldet a nyulaknak. Ezért most már én se szárítgatom, ha egyből dobom a nyulaknak. Amit változott még az utóbbi időben, hogy az ősszel vetett lucernám most már kaszálható állapotba került, így nem sima réti szénát kapnak, hanem frissen vágott lucernát. És azt figyeltem meg, hogy ettől kicsit, mintha jobban nőnének a süldők. A füvet is megették, de azt valahogy nem ilyen intenzitással, valamint nem is híztak ennyire.
Azt még el kell mondjam, hogy sokkal gyorsabb nőnek a süldők, mint az eddigi kölykök, talán jó, ahogy nevelem őket. Ha így fejlődnek, akkor 2 hónap múlva akár a nagyobbakat le is lehet vágni. Viszont mivel 14-en vannak egyben, ezért nagyon sokat kakilnak, és ráférne, hogy az egész helyet jól kitakarítsam alattuk. Úgy vettem észre, amit a nagyoknál is észrevettem, hogy a nagy melegben szeretnek az ól aljára közvetlen feküdni, talán azért, hogy hűvösebb talaj legyen alattuk. A süldőknél is középen, ahol az abrakos vályú van, kikapargatták a kakit a falak felé, és ott terülnek ki. Lehet, hogy a következő takarításkor nem is fogom a teljes területet beszénázni. Sőt, gondolkodok, hogy "játéknak" valamit be kellene tenni hozzájuk. Pl. egy tuskót, vagy építeni egy "galériát", amire fel tudnak futni, ugrani.Vagy a fal mellett végig egy emeletet, ahova a két szélén deszkán fel tudnak menni. Ez csak most jutott eszembe, és még gondolkodnom kell rajta.
Ha már süldők óla jött szóba. Mikor kialakítottam a helyet nekik, akkor készítettem egy zöld etetőt. A falra felerősítettem két lécet, amelynek az aljára felrögzítettem két hűtőrácsot, amelynek a végét a felső léchez drótoztam úgy, hogy a zöldet, szénát be tudjam tenni. A hűtőrácsnál kiszedtem minden második vasat, így jobban hozzáférnek a csemegéhez. Viszont elrontottam a konstrukciót, mert a teteje és az oldala nem lett befedve, így a nyuszik nagy szeretettel rámásztak, sőt idővel azon pihentek, és jól össze taposták, és össze kakilták. Vagyis nem hozta meg a várt eredményt. Ezért szét is szedtem, és innentől a zöldet 2-3 kupackába dobva adtam a nyusziknak. Ez felvetette azt az esélyt, hogy letapossák evés közben, de úgy tűnik, nem kellett volna ennyire izgulnom, megeszik így is. Sőt az alájuk tett szalmából is úgy tűnik sok elfogyott, megehették. De ettől függetlenül gondolkodok egy új zöld etetésére használható építmény tervein, hogy a letaposást teljesen elfelejthessük.
Mára ennyit szerettem volna írni, majd még jelentkezek.
