Hétvégéig nem tudtam várni, pár nappal később kipakoltam a fészket és boldogságomra 8 kis fióka volt a fészekben. 5 fekete és 3 zsemle színű. Nagyon aranyosak és jól tápláltak.

A két fiatal anyának kiválasztott viszont nem ellett meg, ami ugyan nem volt váratlan, de azért reménykedtem, hogy meglepnek és mégis megellenek. Majd a márciusi elletésnél biztos fognak már valamit produkálni.

Most hétvégén már a számításaim szerint a kicsiknek ki kellett nyílnia a szemüknek, ezért újra kipakoltam a fészket és sajnos, egy kicsi eltűnt. Átnéztem a fészket és az ólat, de semmi. Erre szokták mondani, hogy szőrén-szálán eltűnt. Pedig úgy emlékeztem, hogy a három zsemle színű nyuszi közül az egyiknek volt fehér csík a fején. Valószínűleg annak, amelyik eltűnt. Az egyik kicsit bevittem megmutatni a családnak és nagyon örültek neki. Aztán visszatettem a tesókhoz.

Közben egyeztettem a Szásával és sajnos, nem lesznek itthon, mikor megyünk Németországba, így anyóst kell megkérnem, hogy etessen. Ezt szerettem volna elkerülni, de hát ez van. Csak túlélik a megrázkodtatást. Majd csütörtökön jól megetetem őket. Valamint elő kell rendesen készülni, hogy minden ott legyen anyósnak.

Ha visszajöttünk a nyaralásból, akkor március végén újra kezdem az anyák pároztatását. Valszeg úgy, hogy a fekete anya lesz az utolsó, amelyiket bepároztatom, mivel neki vannak csak kölykei, a többieknek nincs.

Úgy látom, hogy abrakot is kellene szereznem, vennem, mert nagyon fogy. Lehet, hogy a süldők közül még párat le fogok kaszabolni, hogy spóroljak a szemes takarmánnyal.