Már jó ideje foglalkozok nyulakkal, de olyat még nem tapasztaltam, ami nálam történt. Ahogy már említettem nem egyszer, kicsit tovább voltak együtt a süldők, mint kellettek volna. Ennek köszönhetően sajnos, bepározták egymást. Ennek az lett a következménye, hogy beellett az egyik nyúl a többi közé. Mivel már ott tartottam, hogy amúgy is már kellett volna vágni őket, mert nem nagyon akartak tovább nőni, ezért nagy dilemma előtt álltam. Most mit csináljak? Fogtam és szétdobáltam a nyulakat amennyire csak lehetett külön-külön. Ez március közepe után történt.

És akkor itt kanyarodnék vissza. Tudtommal, a nyulak 30-32 napra ellenek, miután be lettek pároztatva. Most nem. Ha jól emlékszem, akkor március 20-a óta a nyúl külön volt, hogy a kritikus 30 pár nap türelmi idő után levágjam. Mivel letelt, ezért gondoltam hétvégén (május első hétvégéjén) levágom. Fura volt, mert egyik etetés után, fogta és a friss zöldből elkezdett fészket építeni. Gondoltam azért lehet, mert a mellette lévő ólban éppen a Szürke készült elléshez, mert megcsinálta az is a fészket, és talán ezt érezhette meg.

Aztán, egyik reggel, amint ellenőrzöm az ólakat és etetek is közben, látom, hogy ez a süldőcske megellett. Szépen a száraz szénából és rengeteg szőrből egy nagyon szép fészket épített az ól egyik sarkába. Ez meg mi akar lenni? kb. 45 napja nem volt kan nyúllal biztosan. 45 nap?! Ezt magyarázza meg nekem valaki. Azt hallottam, hogy vannak olyan állatok, mint pl. tyúk, díszhalak,.., amelyek a spermákat el tudják tárolni egy ideig. De nyúlról még nem hallottam. Ezek szerint talán ők is? De nálam ilyen biztos nem volt.

Aztán próbáltam rájönni, hogy mi történhetett. Több minden felmerült bennem, de igazából semmi okosat nem eszeltem ki. Már eszembe jutott az is, hogy esetleg patkány által lett termékeny, de kis lyukú rács van az ól oldalán, esélytelen ez. Egyedül az egér tud bemenni hozzá, de az megint csak zsák utca. Akkor vajon mi történhetett, hogy 30-32 nap helyett 45 napra ellett (ha a szétszedés előtt párosodott)? Aki esetleg tud erre magyarázatot, akkor várom.

Mint ahogy említettem ezelőtti bejegyzésben, a süldők beivarzottak, vagyis sajnos, egymást felpározták. A sok süldőből kettő maradt, amelyik melletti anyának való ellett. Gondoltam külön teszem őket, hátha megmarad nálunk valami. Eddig a kettőből egy meg is ellett. Amolyan tengerimalac színezetű.

Szépen az ellető ládába megkezdte a fészek készíteni. Kapott ő is pluszba szalmát, hogy jól bélelje ki a fészket. Nagyon szépen el is készült. Aztán egyik reggel, látom, hogy a szőrét is megtépte, mert az ólban látszódott szőrcsomó.

Ellenőriztem a fészket, de csak 4 elhalt fiókát találtam, amelyeket el is távolítottam, hogy akár később folytatja az ellést, akár nem, de rendbe legyen a helye. Természetesen pár nap múlva észrevettem egy fióka darabot az ólban, vagyis még utána ellett. Az elletőládában nem találtam semmit. Valószínűleg az ellés után egyből elpusztultak és az elhalt fiókákat megette. Azt tudni kell, hogy a nyúl nagyon tiszta egy állat, az elpusztult fiókákat a fészekből kiszedi (általában), de van, hogy a zsigerzacskóval együtt meg is eszi őket. Szerintem az utóbbi lehetett itt is.

Igazából nem vagyok csalódott, mert nem is akartam megtartani anyának és amúgy is már létszámon felüli lett volna az anya. gy legalább, ha kiheverte az ellést és kicsit összeszedi magát, akkor levághatom nyugodt szívvel. Akkor lett volna gond, ha esetleg felneveli a kicsiket.

A másik félre rakott süldőnél nem tudom, hogy lesz-e ellés, de azért várok vele még 20-áig, mert akkor lettek szétszedve a kan testvérüktől a süldők. Ez egy kicsit kisebb volt a társainál, ezért neki kell egy kicsit összeszednie magának, aztán levágom. Valszeg májusban lesz annak az ideje, de lehet, hogy előbb. Remélem nem ellik meg addig. Amúgy rajtuk kívül még van 3 süldő, amelyeknél akár bármelyik megellhet. Remélem elmarad náluk ez.

Végre megkezdődött. Ellettek az anyák. Vagyis csak részben ellettek, mert a Szürke nem ellett. Viszont a Fekete és a Lepketarka igen.

Fekete ellése

Vele igazából nem volt gond. A szokott módon a szokott időben megellett. Bár aggódtam egy kicsit, mert nem akart fészket építeni, de ellés előtt nem sokkal megkezdte a fészek készítését, majd az esti órákban szépen meg is ellett. Utólagosan megnéztem és tízet ellett. Sajnos, a következő pár napban két kicsike, valószínűleg a szoptatás után az anyával kijöttek a fészekből és mikorra megtaláltam már őket, akkor kihűltek és elpusztultak. Mikor már pár naposak voltak, akkor megnéztem a fészket és ezeket találtam benne:

A szokásos színek találhatóak közöttük. Sötétek, fekete, barna és szürke. Az előző ellésnél fele szürke lett, de ott pannon keverék volt az apa, míg itt a nagy vadas (barna) magyar óriás. Majd meglátjuk ezek a fiókák milyenek lesznek.

Lepketarka ellése

Vele jobban izgultam, mivel hivatalosan neki ez lesz az első ellése. Sajnos, az első ellés alkalmával nem csinált fészket és hideg is volt. Most szerencsére megszűntek az éjszakai fagyok. Néha lemegy 1-2 fokkal nulla alá, de nem jellemző. Nála kicsit jobban mentek le az ellés előkészületei. Már pár nappal előtte elkezdte a fészket építeni, ezért adtam neki pluszba szalmát, amiket be is épített szinte teljesen a fészekbe.

Az időpontot is jól eltalálta, nem volt semmi gond. A fészekbe kerültek a kis fiókák. Egy gond volt, hogy valamiért az ólban található mindent: szalmát, szénát, ürüléket, mind bekaparta a fészekhez. Mintha még jobban be akarta volna biztosítani a kicsik fészkét. Ez annyira sikerült, hogy szinte eltemette a kicsiket. Gyorsan ami pluszba volt az ólban, azt mind kiszedtem, hogy ne kaparja rá a kicsikre.

Nagyon szépen etette a kicsiket, bár nála kisebbek, vékonyabbak lettek a babák, de valószínűleg az első ellésnek tudható be, majd a következőkben jobban fog etetni. Nála is sajnos, egy kicsi kijött az ellés utáni napokban. De az ellenőrzés során 9 volt eredetileg:

Itt kicsit már jobban meglátszódik, hogy nem fekete az anya, hanem lepketarka. 4 lepketarka, 4 sötét (valszeg barna) és egy fehér lett. Nagyon aranyosak. Az anya pedig nagyon védelmezi őket, csak trükkösen sikerült a fészket megnéznem. Viszont azóta az anyát fokozatosan kezdem megszelídíteni. Minden etetésnél megcirógatom. Eleinte elszaladt, most már viszont ott marad az ajtóban és várja a cirógatását. Olyan szelíd, mint  a Fekete.

Szürke

Hát sajnos, bár azt vártam, hogy mikor veszi fel végre az új kant a Szürke, csak nem jól figyeltem. Pont a Szürke nem ellett meg, mg a másik kettő, bár nekik nem volt párzási ciklus figyelve, egyből felvették a kant. Bevallom, nagyon el voltam keseredve, mivel nagy reményeket vártam ettől az anyától. Két óriás típusú nyúl kölykei biztos nagyra nőnek.

Gondoltam egy merészet, megnéztem, hogy most hogyan áll a Szürke a kanhoz. Betettem hozzá és azt produkálta, amit minden anyánál párzáskor elvár az ember. Úgy kiemelte a fenekét, hogy szinte az óriás kan fel se érte. Aztán 3-4 lefordulás után ott hagytam még a Barna kannál. Ha minden igaz, akkor április végén ellenie kell. Ha nem, akkor tényleg ennyi volt.

Sajnos, tragédiával kell kezdenem ezt a bejegyzést. Vannak süldőim, ahogy az egyik előző bejegyzésben is már említettem. Mivel már elég idősek és méreteikhez képest nagyok voltak, valamint volt hely, ezért külön ólba kerültek. 3-4 db került három ólba.

Az első probléma

Mivel elég nagyok voltak, ezért már az ivarzáson szerintem túl vannak. Egyik nap azt hallottam az egyik ól felől, hogy nagyon keservesen visít az egyik nyúl. Persze mire odaértem, akkor már nem volt gond. Aztán később többször megismétlődött a jelenség. Egyre jobban bosszantott a dolog. Aztán szerencsém volt, mert éppen ott voltam az ólak környékén, mikor megint éktelen visítást hallottam. Odanéztem és látom, hogy egyik nyúl a másik bundáját harapja, az meg szerencsétlen visít.

Gyorsan, ilyen esetben mit tud csinálni a jó gazdi? Fogtam és a gengsztert áthelyeztem egy éppen üres ólba, mert majd lesz valami hangulat lett rajtam úrrá. Aztán kivettem a megharapdált süldőt és akkor látom, hogy tele van a bundája több helyen is sebekkel és csomókban hiányzik a szőre.

A második probléma

Az egy kicsit azért kevésbé sérülékeny probléma, de azért gond. Már többször megfigyeltem két ólban is, ahol a süldők vannak, hogy rendszeres a nyulak kergetőzése, és időnként olyan "hagyjálterhesvagyok" sírást hallatnak a nyulak. Ebből arra tudtam asszociálni, hogy igen, ideje van szétválasztani a nyulakat külön ólakba, vagy a legjobb, ha levágom őket. Ez utóbbi mellett érvelnem, mert azért a 9-10 süldőt nem rakhatom külön-külön ólba, azért annyi nincs. Sajnos, mikor először szét lettek szeparálva a süldők, akkor nem nemek szerint tettem külön őket, hanem nagyság alapján. Utólagosan már nem tudom összerakni a kanokat és az anyáknak valókat.

A fenti problémát tudjam orvosolni, ezért a kan süldőket külön ólba raktam, hogy majd amint lehet, akkor levágom őket. Rá másnap persze az egyik anyának való anya is lett, bele ellett a közös ólba 5 darabot. Vagyis a két süldő közül az egyik megellett. Persze mind el volt pusztulva.

A harmadik probléma

Mint már említettem, külön kellett rakni egyes süldőket, mert megkezdődött az ivarzás. Szerencsére másnap szóltak, hogy pont a süldők méretű nyulakat keresnek és adnék el belőlük. Mivel a kereslet és kínálat találkozott, ezért természetesen egymás kezébe csaptunk és megkezdtem a vágásokat. Gondoltam, ha már vágok, akkor a két nyúl mellett vágok még másik kettőt, mert minek tartsam őket, ha úgy se nagyon fognak nőni. Mehetnek a fagyóba.

Levágtam 4 nyulat. Kettő a két problémás, valamint két nagyobb anyának valót is. És persze, mert miért nem, de az egyik éppen vemhes volt. A hasában megtaláltam a méhet, amelyben 5 db kicsike volt. A méretük alapján maximum 1-2 hét és ellett volna. Hát már nem fog.

Tanulság

Amit le lehet ebből a 3 esetből vonni, hogy mindenképpen, amilyen gyorsan csak lehet, le kell vágni, el kell adni, vagy anyának külön rakni azokat a süldő nyulakat, amelyek kezdenek ivarzani. 5 hónapos korukban már mindegyiknek legyen eldöntve a sorsa. Ha pedig a süldők mennyisége megköveteli, akkor ne a méretük alapján, hanem a neműk szerint tartsuk a süldőket, mert akkor a problémák többségét meg tudjuk úszni.

Új év, új lendület! Minden évben a tavasz az új év, új lendület. Talán ez az év lesz az igazi. Aztán minden évben visszatérünk oda év végén a végelszámoláskor, hogy akkor ez az év se lett az, amire vártunk. Pedig ilyenkor nagy tervek vannak. Szeretem az állataimat, a levegőt, a baromfi udvart. De... Minden évben van 1-2 nap, esetleg több nap, amikor vagy az idő, vagy a kudarcok miatti kedv hiány annyira elveszi az ember kedvét mind a kerttől, mint az állattartástól, hogy képesek vagyunk (én legalább is sajnos) pár napra nem az előre eltervezett menetnek megfelelően ténykedni. Ennek sajnos, utána meg is lesznek a következmények, áldozatok.

Ezt csak azért írtam ide az első bejegyzésembe, mert most is nagy reményekkel és tervekkel indulok az évnek, de tudom, megint el fogom majd szúrni, hibázni fogok. Minden évben sajnos, végzetes hibákat okozok, amitől az adott év vagy részben, vagy szinte teljesen negatív mérlegbe megy át. De minden évben mégis bizakodok, hogy talán majd most, talán most jobban oda tudok figyelni, talán idén nem hibázok, talán idén nem miattam bűnhődnek az állatok.

És akkor jöjjenek a tervek

Először is, van 3 anyám és két kan nyulam. Mellette vagy 15 süldőm tavalyról. Vagyis már idénről két fiatalabb. A Szürke anyám egy német óriás, amellyel olyan gondjaim vannak, hogy mindig mintha depressziós lenne. Folyik a szeméből a könny, valamint nyáron szokott rühes lenni a füle. Valamit, mivel nagy termetű, ezért nem igen tudták a kan nyulak megtermékenyíteni. A másik anyám egy Fekete keverék. Egy pannon anya és egy kis méretű kan kölyke. Sajnos, ezzel a mérete kicsi lett, de minden elléskor 9-10-et ellik. Legutóbb is 10-et ellett, de csak 2 nőtt fel. Harmadik anyám egy új reménység, egy Lepketarka, amely a Szépi és egy pannon keverék kan kölyke. Ketten voltak testvérek, ezért nagyon nagyok lettek elég hamar, ezért gondoltam megtartom.

A két kan közül az egyik egy pannon keverék és vadas barna színű. Eddig ez volt a kan nyulam, de mivel kaptam egy másikat, ezért selejtezés sorsára fog kerülni. A Barna magyar óriás kant a tétel kaptam, mert elhozták, hogy vágjam le, de aztán nekem adták, mert nem akartak a húsából enni. Ez már fel tudta pározni a Szürkét, de sajnos nem maradt meg egy kölyök se a tél folyamán.

Ők négyen lesznek idén a tenyész állományom. A többi sajnos, levágásra fog kerülni. Szinte az össze még a nyáron született, de mind pannon keverék, ezért nem olyan nagy méretűen. Ezért örültem ennek a magyar óriás kannak. Most már a pannon keverék szaporasága és a magyar óriás súly nagysága meg fogja hozni talán az áttörést.

Ha minden jól megy, akkor a héten mind a három anya elleni fog. Eddig a Lepketarka kezdte építeni a fészket, amely elsőre az egész ólat tele ellette a tél folyamán. Pont jókor kezdenek meg elleni, mert most már reggel nincs fagy, vagy csak nagyon minimálisan. Így talán a fiókák jobban át fogják vészelni a születést. Bár zavar, hogy megint érzek a nyúlólak környékén egér szagot, és ez nem szokott jót jelenteni az ellés előtt lévő anyákra nézve. Tavaly szinte az ellések több, mint fele az egér miatt lett kudarcra ítélve. Ezért a héten rakok ki egér csapdákat. 

Ígértem, hogy készítek a fiókákról képet. Első képen a Szürke 5 fiókája 2022.01.12-én

Második képen szintén a Szürke fiókái, de 2021.12.23-án:

Harmadik képen szintén 2021.12.23-án, de a Szépi fiókái:

Ez inkább költői kérdés, amit a címbe írtam. Már nem reménykedek, hogy megellene. Már több, mint egy hete kész a fészek, megtépte magát, de semmi. Viszont továbbra is eléggé ideges, és vadabb lett.

Mivel azóta volt egy ellés a fiatalok között, ezért még várok vele, és január vége felé újra megpróbálom bepároztatni.

Végül is nem hajt a tatár.

Süldő ellése

Másik esemény, ami kicsit megrázott. Említettem, hogy az összes lány süldő be lett pároztatva, mert nem volt kedvem levágni őket. Aztán egy hét múlva megnéztem, de egyik se jelzett, hogy az első pároztatás sikerrel járt volna, ezért újra össze raktam őket a kan nyúllal. Az ellés várhatólag 20 körül kell(ett volna) lennie. Ehelyett az egyik mégis megellett időben.

Nagyon sajnálom, hogy egyelőre nem a helyén volt, de szerintem így se maradtak volna meg, mert semmi fészket, vagy ahhoz hasonlót nem épített. Biztos, hogy az új helyén is csak az ól közepére fialt volna :(

Majd január végéig hagyom, hogy kicsit összeszedje magát, aztán újra be fogom pároztatni. A már megellett anyákkal és az esetleg sikertelen ellésű süldőkkel együtt

Ígértem, készítek pár képet az elkészült ellető ládáról. Igaz nem kimondottan láda, csak az eredmény. A hely adott volt, ezért inkább egy toldás-foltozás volt:

A Rudolf ól melletti fehér bútorlap mögött van az ellető rész. A tetején van egy lap, amit egy nagy kővel fogattam le a ládára, hogy nehogy a nyúl kinyomja.

A következő képen pedig belülről készült egy kép:

Jól látni, hogy a belseje két részből áll. A bejáratnál van pár tégla és térkő, hogy be tudjon lépni az anya, valamint van a fészek. A fészek fel lett töltve forgáccsal, hogy majd ebbe fészkeljen, és jól ki legyen töltve a fészek alja. Majd még a bejáratnál kell a vasólból levágni, mert kicsit alacsony a bejáró, mert régen lejjebb volt az ellető láda.

Szerintem a célnak nagyon megfelelő lesz.

Tavalyi évben sajnos, ahogy az egész állományra elmondható, nem a Barna anya éve volt. Négy ellésből csak egy ellésből nevelt fel kölyköt. Ott is 9-ből 6-ot. Ezért tavaly ősszel halálra ítéltem, hogy le fogom vágni. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy már rendesen benne van a korban, és már pár éve le akartam cserélni. De a tavalyi év sajnos csődvolt nála.

Csak azért nem lett levágva, mert volt helyette másik, amit vághattam, valamint mikor le akartam, akkor elgyengültem és egy másikat vágtam le helyette.

Elletési hibák

Arra gondoltam, összegzem magamnak, és esetleg másnak, milyen hibákat követtem, követhettem el, hogy máskor talán ne forduljon elő. Talán az első gond nem is a körülményekkel, hanem azzal volt gond, hogy tavalyi és előtt volt egy nagyobb válságom, elpusztultak betegségben a nyulaim, csak a Barna és Szépi maradt meg. Ezzel együtt a kan nyulam is. Teljesen letargiába voltam, mit is csináljak, esetleg abba hagyjam a nyulászkodást? De nem tehettem, mert apósommal pont abba az évben készítettünk új süldő nevelő ólakat. Tehát abbahagyás kizárt.

Sokáig kerestem ismerősöktől kan nyulat, de igazából senkinek nem volt,csak nagyon fiatal. Végül egy barátomnak kiderült van egy házi kedvence, amelyet esetleg kölcsön tudnának adni nekem. Sajnos, első próbálkozások alkalmával nem végezte jól a dolgát, vagy a két anya annyira elszokott a terhességtől, hogy nem lett fióka. A második pároztatásnál januárban, már fogtak. Viszont pont a leghidegebb, közel mínusz 15 fokban ellettek.

A gond az volt, hogy annyira régen ellett, hogy elfelejtette a fészkelést, szőrtépést. Legalább is hallottam már ilyet, és tényleg addig szépen fészekbe ellett a Barna és a Szépi is, de ekkor, fél évvel utolsó elléshez képest, mintha ez lett volna az első ellésük. Se fészek, se szőr. Nem csoda, hogy mind a kettőnek megfagytak csupaszon az ól közepén a kicsik.

Itt a hiba részemről az volt, hogy nagyon sokáig nem ellettem a nyulat, nem szabad, mert elölről kell kezdenie tanulni az ellést.

Második ellésre áprilisban már szépen fészket épített és szőrt tépet. 9 fiókából 6-ot felnevelt. Mondjuk azt, hogy jól muzsikált, bár a 9 kicsi között volt 4-5 normál és a többi kisebb fióka. Hogy miért, azt nem tudom. De már volt több ilyen ellése.

A harmadik ellésre a nyár közepén megint csak én hibáztam. Legalább is ezt így gondolom. Azóta sok nyulas bejegyzést olvastam a facebookon és többen írják, nem télen, hanem nyáron szokták pihentetni az anya nyulakat. Pont azért, mert télen a szőrrel meg tudják védeni a kicsiket a hideggel szemben, de a meleg ellen nincs megoldásuk. A nyúl viszont a 35-36 fokot még árnyékban is nehezen viselik, gondoskodni kell a hűtésükről. Bár mindent megpróbáltam, de az éjszaka 28 fokos, nappali 36-37 fokban nem volt előnyös az ellés. Nem is maradt meg egyik kicsi sem. Pedig megint 9-et ellett.

A negyedik ellésnél viszont biztosan én voltam a hibás, én hibáztam. Minden alkalommal a Barnához be szoktam tenni egy faládát, amibe tudjon fészkelni, elleni. Többé-kevésbé szokott is működni régen nála. Viszont idei negyedik ellésénél nem. Hiába készített fészket a ládába, szőrt is szedett, de mikor ellet a kicsik nem a ládába, hanem mellé estek. Túl kicsi lett a fészek. Hiába vártam meg míg  letakarította őket, utána beült a fészekbe, hogy szoptassa a kicsiket, amelyek a fészken kívül voltak. Hiába tettem bele őket a fészekbe, 2-3 nap alatt az összes elpusztult.

Amit ebből tanultam, nem szabad nála fixen egy kis helyet készíteni neki elléshez, nagyobb hely kell.

Aztán lett volna egy ötödik ellése még tavaly, de nem vette fel a bakot. Lehet, hogy nem volt még fedeztethető, vagy a szomszéd kanja volt még tapasztalatlan. Nem ellett meg, amikorra számoltam.

A levágáskor kíváncsiságból betettem a kan nyulamhoz, hogy megtudjam esetleg mégis van benne kölyök, de egyből felvette a kant. Ennek eredménye, hogy most vemhes, legalább is remélem. Ő került régi nagy ól aljába, ahol két kisebb ólat összenyitottam, majd beraktam a Szépi régi külső elletőládáját. Ebbe tegnap szépen elkezdte a fészek építést. Most már csak arra várunk, hogy mikor is fog elleni?

Már említettem a pár házzal arrébb lakó sráccal eléggé összebarátkoztunk nyúl témában. Mikor nem volt ősszel kan nyulam, akkor tőle kaptam kölcsönbe. Volt (van) neki kettő is, és mind a kettőt "használhattam", több-kevesebb sikerrel. Mivel a tavalyi évem eléggé hanyagolható volt, így nem minősítek semmit se. A lények kiépítettem vele egy kapcsolatot.

Anyának való nyulak cseréje

Mielőtt a cseréről írnék tudni kell milyen nyulai vannak. Mikor nyáron kitalálta, hogy el kezd nyulazni, testvére hozott neki 2 anyának és 1 kan pannon fehér nyulat. Aztán megvett egy pannon fehér anyát 4 keverék fiókájával együtt. Ha jól tudom, akkor pannon-magyar óriás keverékek a süldők. Ebből az alomból vettem meg az egyik kant, egy barna legényt, amelynek a tappancsai fehérek. Mivel fiatal volt, ezért egyelőre az első körben kapott pannon fehár kanjával próbálkoztunk. A Barna fészke nem maradt meg, míg Szépi alatt a 6 fiókából 3 megmaradt, egy fekete és két barna alapú lepketarka. Ekkor eldöntöttem, hogy ezekből, amelyik lány, azt meg fogom tartani és a Barna-Szépi párost végre leselejtezem. Azért is lennének jók ezek, mert a vett kan nincs vérvonal alapján rokonsággal azokkal.

Erről is beszélgettünk, mikor felmerült egy esetleges csere. Neki csak fehér anyája és egy kanja van, ezért örülne más színnek is, ha esetleg pannon vérvonal is lenne benne. Én pedig nagyon akartam, hogy legyen egy pannon anyám. Ezért megegyeztünk, hogy az októberi nyulai közül ad egy fehér anyát, addig én a 3 fióka közül fogok neki adni egyet. Már csak az volt a lényeg, hogy minél több legyen a lány a háromból.

Szerencsém volt, mert az egyik lepketarka és a fekete lány, így egyet elcseréltem, és helyette kaptam egy anyát. Ennek köszönhetően a 3 anyámnak való (fekete kicsi, fehér kicsi és a Szürke) nincs vérrokonságban. Vagyis a kicsiknek talán az apjuk közös, de anyjuk eltér.

Eleinte nem akartam túl korán cserélni, mert nem tudtam biztosan eldönteni melyik lány és melyik fiú. Vagyis tudtam volna, de előfordulhat esetlegesen egy kis gond és lehet hiba. Minél idősebb egy nyúl, annál könnyebb a nemét meghatározni. Ezért akartam húzni a cserét. Hát túl sokáig vártam. A csere után a lepketarka kan nyulacska egyből a fehér jövevénynek esett és nem csak harcias, de túlzottan is keményen bánt vele. Konkrétan egy kisebb foltot szőröstül-bőröstül kitépett. Sajnos, ezért a kis kant át kellett helyeznem egy másik ólba. Viszont a két csajszi jól meg vannak egymással.