Tegnap, mint minden nap azzal kezdem a napi rutinomat, hogy futok egy kört a nyúlólak között. Ilyenkor szoktam visszatenni az elkóborolt kis nyuszikat a fészekbe, pótlom a vizet és a süldő nyulak elé mindig teszek egy kis zöldet, ropogtatni valót, inni. Úgy gondolom, hogy csak akkor fognak a kisnyulak nőni, ha mindig van előttük valami ennivaló. Eddig ezt sikerült betartani.

Mostanság nappal eléggé meleg van, 30 fok fölötti folyamatos hőmérséklet. Ezt annyira nem viselik jól a nyulak. Nemrég írtam is a hőgutáról, mint nyulak elhalálozásának egyik okáról. A nagy anyanyulak már kezdik produkálni a nyitott szájú lihegő kutyaképet. Ez a nagy melegnek az egyik jele.

A másik jele a hőségnek, hogy a kisnyulak akár a napos, akár a 10 napos nyulak esetén a kicsik kijönnek a szőrrel teli fészek mellé, és ott próbálják magukat kicsit lehűteni. Azt vettem észre, hogy a legkisebbek a fészek szélét képező nagy kövekre teszi a fejüket, hogy ezzel is hűtsék magukat.

Azért, hogy a legkisebbek ne járjanak ki a fészekből és kihűljenek, kiszedtem a fészekből elég sok szőrt, és szénát. Ezzel annyira kimélyítettem a fészket, hogy nem annyira könnyű kijárniuk. A kihűlés elleni védekezés ezzel meg lett oldva. A nagyobbak (10-en pár naposak) pedig már teljesen a fészek mellé költöztek. Hiába teszem őket a fészekbe, egyből visszamennek mellé. Az anyanyúlnak alig marad helye, sőt már nincs olyan helye se, ahova a kakikat tojja, ezért már az üresen maradt fészekbe ürít. Azt gondolom, itt az ideje kitakarítani teljesen az ólból, és friss szalmát tenni alájuk. Talán nem lesz annyira hideg, hogy megfázzanak.

A nagyobb kisnyulak a család körében továbbra is nagy kedvencek. Szinte mindenki napi egyszer legalább odamegy és kivesz egyet-egyet cirógatni. Ennek a legnagyobb veszélye az, hogy mikor kinyitják az ajtót, akkor a kicsi, amelyik az ajtó előtt pihen éppen, kieshet. Erre már volt példa. De a nagyobb probléma az 5,5 éves kislányom, aki még nem annyira ügyes az ajtó bezárásában. Ha megtudom, hogy megnézte a nyuszikat, akkor mindig ellenőrzöm az ajtók zárait.

Azt hiszem lassan itt az idő, hogy a nagy anyanyulak óljára feltegyem az OSB lapot. Valamint szénát rakjak nekik, hogy megkezdjék a fészküket építeni. Hétvégén várható, hogy megelljenek. Nagyon várom már.