Már eltelt egy hét, de szinte semmi különös nem történt. Ha csak azt nem vesszük, hogy eldöntöttem mi legyen az anyanyulakkal. A két nagy anyát fogom megtartani, valamint a nagy barna-fehér anyától lett első 2 kölyök és a nagy fekete-fehér anya mostani 3 kölyke közül azt, amelyik anya lesz.

Nagyon cuki színűek lettek a nagy fekete-fehér anyánál. Majd készítek róluk képet, ha nagyobbak lesznek. Már kinyílt pár napja a szemük, sőt, el-el is kóborolnak a fészekből. De egyelőre csak ki-kiugrálnak belőle, nem pedig tudatosan.

Arra gondoltam, hogy hétvégén, ha lesz időm, akkor a fekete és a fekete-fehér anyákat vágom le. Sajnos, a fekete valamiért nem akart megszelídülni. Ha takarítok vagy kaját adok be neki, akkor oda-odakap a kezemhez. A fekete-fehéret pedig azért vágom le, mert az meg hektikus a párzással kapcsolatosan, valamint eléggé problémás a kannak, hogy bepározza, mivel nem akarja felvenni olyan gyorsan.

A fiókák a nagy ketrecben elég szépen cseperednek. Sőt, a nagyobbak is. Valahogy meg kellene mérni őket, hogy kb. mekkorák. Sőt, lehet, hogy gyakrabban kellene méregetni őket, így tudnék következtetéseket levonni a hizlalásukról. Mit teszek jól és mit nem.

Sikerült kis bálás szalmát sikerült szereznem 3 bálával. Macula Misitől sikerült szerezni. Bár leszidott, hogy miért most megyek hozzá, mert ő már a szükséges mennyiséget elrakta a többit eladta. Mondtam neki, hogy jövőre szóljon, ha aratnak.

Szintén beszerzés. A szomszéd Marosi Zolival hétvégén összefutottam és mondta, hogy a héten neki kell kör széna bála. És akkor hozna nekem egy gurigával, ahogyan megbeszéltük. Nem tudja melyik nap, de megbeszéltük, hogy vigye minél hátrább az udvarba, hogy minél kevesebbet kelljen vele tornáznom, míg a helyére teszem.