Gondoltam kicsit körbe nézegetek, hogy mások, akik már nagyobb tapasztalattal és rutinnal rendelkeznek, hogyan is végzik a nyúltenyésztést. Találtam egy nagyon jó összefoglalót, amelyből több mindent meg fogok tartani, tanulva a saját hibáimból.
A http://www.haszonagrar.hu oldalon találtam ezt:
"Így lesz három nyúlból 54 kiló hús
Gyermekkorom óta tartok nyulakat. Fajtatiszta állományra sajnos sosem futotta, de barátoktól, ismerősöktől könnyen hozzájutottam egy-egy tetszetős állathoz. Most is tartok 14 anyát és néhány bakot. Elmondom, hogyan.
Általában magam készítem a nyulak férőhelyeit. Csináltam már fémketrecet, vettem gyári, ponthegesztett hálóból készítettet, de nekem és az állatoknak egyaránt a fából készült nyúlketrec felelt meg a leginkább. Bár ezt előszeretettel rágják, legalább kopik a foguk. A gyári ketrec csupa rács. Előnye, hogy ezen átpereg az ürülék, nem szennyezi be véletlenül sem a takarmányt. Ezzel elkerülhető sok bélfertőzés. Viszont huzamosabb ideig nem célszerű benne állatokat tartani, mert ahogy nő a súlyuk, egy idő után a fém kikezdi a talpukat. Ha a nyúl lába sebes lesz, begyullad, elfekélyesedik. Ha mégis kénytelen vagyok ilyenben tartani a felnőtt állatokat, akkor letakarom a rács nagyobbik részét deszkával vagy OSB lappal. Megfigyeltem, hogy ilyenkor a nyulak többet tartózkodnak a fedett részen, mint a rácson.
Az ólak
Fából magam készítem a ketreceket. Egy-egy nyúlnak 100-120-szor 50 centis alapterületű, és 40-50 centiméter magas ketrecet csinálok. Az ól padozatának egy kis része szintén taposórács, ezen kipereg az ürülék. A nyulak mindig egy helyre ürítenek – ez jellemzően az ajtótól legtávolabb eső sarok, ezt kell rácsosan hagyni. Az anyáknak fiaztatóládát is készítek. Sokan nem csinálnak ilyet, mondván, az anya lefial a sarokba épített fészekbe is. Valóban ezt teszi, de mivel üreglakó állat, jobban érzi magát, ha van egy odúja. A láda mérete 40-50×30×30 centiméter, az anya méretétől függően. Az elején egy 16-20 centiméteres nyílást hagyok, magas küszöbbel. Ugyanis amikor az anya hirtelen kiugrik a fészekből, magával ránthatja a kisnyulakat. A küszöb lehúzza a kicsiket az anya csecseiről, így bent maradnak a fészekben. Ha kikerülnek a bélelt vacokból, kihűlnek és elpusztulnak.
Kisnyulak nevelése
Búgatás után 28-32 napra fialnak a nyulak, 6-12 közötti alomszámmal. Nem ritka, hogy 9-11 kisnyúl is van egy fészekben. Az egy helyen tartott anyák általában pár nap különbséggel ivarzanak, így közel azonos időben lehet őket búgatni. Ennek az az előnye, hogy ha az egyik anyának kevesebb, a másiknak meg több kicsinye születik, akkor dajkásíthatok. Fontos megemlíteni, hogy víznek mindig lenni kell az állatok előtt, főleg a szoptató anyák előtt. Ha nincs előttük kellő mennyiségű friss víz, az magzatfaláshoz is vezethet.
Általában egy héttel a fialás előtt már serényen építkezik az anya. Teleszedi a száját szénával, és behordja az odúba. Közvetlenül a fialás előtt megtépi magát, a hasáról és az oldaláról leszedi a szőrt, és kibéleli a fészket a kicsiknek. A nyulak csupaszon és vakon születnek, ezért is fontos a szőrfészek. Az anya az időjárást figyelembe véve ki- és betakarja a fészekaljat. Van olyan anya, amelyik nem épít fészket, illetve olyan is, amelyik nem tépi meg magát – ezt nagyobb üzemekben kiselejtezik. Én szánok rá energiát, és elkészítem a hanyag anya helyett is a fészket, és a szőrt is megtépem róla. (Ilyenkor a szőr a hormonális hatások miatt egyébként is meglazul, könnyen kijön.) Szelektáláskor próbálom azokat az anyákat megtartani, amelyek többet fialnak, és egyébként jól nevelnek. Az sem utolsó szempont, hogy milyen gyorsan, és mekkorára nőnek a nyúlfiak.
Tévhit, hogy a nyúl otthagyja, szétdobálja a kicsiket, ha ember ér hozzájuk. Én mindig ellenőrzöm a frissen született fiakat, mert ha egy is elpusztul, és bomlásnak indul a fészekben, az betegséget okoz az életben maradottak között. A fészek ellenőrzése nálam még soha nem vezetett a kicsik elutasításához.
Nyáron nem szoktam fiaztatni az anyákat, mert a nagy hőség eleve megviseli őket. Nem esznek, nem isznak rendesen, csak pihegnek a melegtől. Télen, a legnagyobb hidegben szokott a legszebb állományom lenni. Soha, egyszer sem fázott meg egy fészek sem, még mínusz 25 fokban sem. A téli kisnyulak a legszebbek, legegészségesebbek.
Mit egyen?
Takarmányozás tekintetében több dologra kell figyelni. A legjobb, ha megfelelő összetételű kész nyúltápot vásárolunk. A granulátumban jellemzően van lucernaliszt, különböző szemes takarmányok, mész és premix. Ezt ház körüli terményekkel és a konyháról is kiegészíthetjük. Ám az egyik legfontosabb alapelv, hogy romlott, penészes takarmányt ne adjunk az állatoknak. A konyhai zöldségmaradékot, hulladékot érdemes feletetni velük, de arra figyeljünk, hogy a gyökérzöldségeken ne legyen föld, mert hasmenést kaphatnak tőle. Nagyon szeretik a zöldborsószalmát – nyersen és szárítva is. Nem csoda, hiszen sok benne a fehérje és a karotin.
Pénztárcakímélő, ha nyáron szénának valót kaszálunk és gyűjtünk a télre. A nyers füvet célszerű egy napig fonnyasztani, mielőtt megkapnák a nyulak – ezzel kizárjuk a felfúvódás kockázatát. Szoktam ültetni takarmányrépát, annak a lapuját is odaadom nekik, de csak módjával. Szemestakarmányt szintén kapnak: búzát, árpát, zabot. Kukoricát nem szabad sokat adni, mert túlságosan elhíznak tőle, és akkor nem vemhesül az anya. Nálam a nyulak reggel mindig szénát kapnak, este tápot, napközben egy kis zöldet. Télire be szoktam vásárolni takarmánykáposztát, amiből tavaszig megvan nekik a zöld.
A jól tartott nyulak 2,5-3 hónap alatt vágásérettek lesznek. Ekkor már 3 kilogramm körüli a súlyuk. Egy anyától minimum háromszor 6 nyúlra számíthatunk egy évben, vagyis 54 kiló vágósúlyra. Ha minden takarmányt meg kell vásárolni, akkor 900-1000 forint körül jön ki egy vágónyúl felnevelése. De ha tudunk takarmányt ültetni és kaszálni, úgy ez az összeg csak 500-600 forint. A legrosszabb esetben is 300 forintra jön ki a nyúl kilója élősúlyban. Nyilván a gerincen és a hátsó combokon kívül nem sok „ehetőt” találunk rajta, de ha megnézzük, mennyit kérne érte a szupermarket, biztosak lehetünk benne, hogy olcsóbban termeltünk. Persze az élőmunkaigényt – mint oly sok más esetben – itt sem szívesen számítja fel az ember, de napi egy óránál többet nem igényel a nyúltartás. A hús sokkal egészségesebb, mint például a sertésé, és ezt az állatot összehasonlíthatatlanul könnyebb tartani és vágni. Ha egy-egy család 2-3 anyanyulat tartana, az egész éves hússzükségletét fedezni tudná. Szőrüket is kikészítik a szűcsök – kérdés, hogy tudjuk-e aztán hasznosítani.
Meg kell még említeni egy melléktermék, a nyúltrágya kezelését. Érlelve nagyon jó istállótrágyát kapunk belőle. Én a trágyás alomszalmát a konyhakertben terítem szét, 10 centi vastagon. Így a talaj fedve van, a nedvességet jobban tartja, a gyomok nehezebben jönnek ki, ugyanakkor tápanyaggal dúsul a föld.
Nyúlbetegségek
Amikor az anya szoptat, legyengül, de rosszul tűri a párás meleget is. Ilyenkor támadhat a fülatka. A belső fülben elszaporodva erős hámlást, varasodást okoz. Eldugul tőle a nyúl füle, begennyesedik, és a gyulladás végül az állat pusztulásához vezet. Ezt megelőzhetjük, ha kéthetente ellenőrizzük az állatok fülét. Ha atkás foltot veszünk észre, olajjal lekenve elpusztíthatjuk az élősködőket. A talpfekélyt a részben rácsmentes aljzattal a legegyszerűbb kivédeni. A takarmányozásból eredő hibák jellemző velejárói a kokcidiózisos bélfertőzések és hasmenések. Ezeket nagyban megelőzi az ivóvíz savanyítása: 1 deci almaecetet öntök 10 liter vízhez. Ezzel a tápanyagok felszívódását is elősegítem.
A legveszélyesebb a mixomatózis. Ez szúnyogok által terjesztett vírusos megbetegedés. A nyulak nyálkahártyáján gyulladásokkal, sebekkel, duzzanatokkal jár. A beteg állat nehezen táplálkozik és lélegzik, gyorsan legyengül. Ez ellen oltással védekezhetünk – még a szúnyogok megjelenése előtt. A vakcina állategészségügyi patikákban, állatorvosoknál kapható, két hét alatt fejti ki hatását, és fél évig ad védettséget."
Ebből amit meg fogok fogadni, hogy építek kisebb ellető fakkokat, mivel nagyon problémás a fészek készítés. A másik az, hogy nem fogom az almot sokáig a nyulak alatt hagyni, mivel valószínűleg ez okozhatott télen olyan betegséget, amitől a két anyanyulam elpusztult. Nem szerencsés, ha a széna az üledékkel keveredik. Ami még megfontolandó, az az oltatás. Félek, hogy esetleg betoppan hozzám, és viszi a nyulaim nagyját.
Talán az is meggondolandó, hogy nem csak kukoricát kellene nekik adni, mert attól esetleg meddőbbek lesznek és elhízva nem veszik fel a bakot. Valamint úgy gondolom most, hogy kellene nagyobb, anyanyulaknak építeni ólakat. Ezt lehet, hogy a fatárolóba kellene megoldani, mert a kemence mellett nem igen van már hely, és ha esetleg télen szeretnék nyulat szaporítani, akkor jobban járnék, ha fedett helyen lennének.
Lehet, hogy a kemence tetejét és a most elkerített hely tetejét is meg kellene csinálni növendék nyulak tartására. Már csak azért, mert most a fatárolót szeretném az anyanyulak részére berendezni. Ez pedig elveszi a növendékeknek kitalálta megoldás helyét.
Ha viszont ennyire bele szeretnék menni, akkor érdemesebb lenne komolyan figyelni az állományomra, valamint nem 5-6 hónapig nevelni 1-1 süldőt, hanem csak a leírás szerint jelzett 3 maximum 4 hónapig. Ez már reálisabb lenne. Viszont, ha ennyire bele megyek a nyúl tartásba, akkor érdemes lenne egy komoly ólat csinálni ehhez, valamint egy vizes helyiséget is, ahol a nyulakat szét szedem. Ez pedig befektetést igényel, ami nem kevés összeg. Vagyis erre mg aludni kell. Arról nem is beszélve, hogyha felduzzasztom az állományt, akkor évi 365 napot jelent, nem igen tudunk hosszú időre elmenni és hátra hagyni a nyulakat.
