Végre sikerült, hogy a két kiválasztott anyám egy időben lett vemhes, sőt, mind a kettő egy napra volt kiírva. Ezzel több problémám is megoldódik, valamint egyszerűbb lesz az élet. Vagyis gondoltam csak, mivel úgy döntöttem, csak két anyát fogok tartani. És ez a barna nagy és a barna lepketarka nagy anyanyulam lesz. A többi anyát és anya jelöltet le fogom vágni, seljtezni. Ez volt a terv.

Április vége felé eljutottam oda, hogy vágni kellene azokat a nyulakat, amelyeket szeretnék selejtezni. Viszont ahogy megnéztük a fagyasztót vettük észre, hogy van 4-5 nyúl lefagyasztva. Vagyis nincs sok értelme fagyasztóba tenni őket. Ezért arra gondoltam, inkább tovább tartom őket visszafogott etetéssel, ne tömjem őket feleslegesen. Igen ám, de akkor minek tartsam? Ezért inkább úgy döntöttem bepároztatom inkább őket. Ezért az idén vacakul teljesítő fekete anyát, valamint a régi kék szemű anyának a kölykét, amely egy világosbarna fehér csíkkal a homlokán, nyulakat bepároztattam. Így május végén várhatóak lesznek az újabb fiókák, ha lesznek. Viszont most május elsején megellett a két anyám.

A lepketarkánál nem volt gond. Annyira nem, hogy teljesen egyedül készített fészket és ellett le. Annyi gond volt, hogy eredetileg készíttet fészek egy elnyúlt elipszis volt, ezért kivettem az anyát és átalakítottam egy nagyobb kör alakúra. Azóta semmi gond velük, így néznek ki a fiókák a fészekben:

Nyolcat ellett, és megint több féle színben. Nagyon aranyosak. És ahogy kivettem, annyira nincs diferencia a fiókák méretei között.

A barna anyánál kicsit nagyobb volt a zűrzavar. Kezdve ott, már két nappal az ellés előtt fészket épített, ami magában nem lenne gond, de nem volt valami meggyőző a fészek. Aztán az ellés napján helyre tette. Aztán jött az ellés. Előtte a szőrt nem csak a már elkészített fészekbe, hanem még másik két helyre is szétszórta, szinte befedte az egész ólat. Aztán az ellés pillanatában az ól közepére készített szőrbő egy fészket, amelynek nem volt se széle, se alja. Pont akkor mentem ki hozzá, amikor már a fészekhely felett kuporgott, és jöttek a kicsik, amelyeket aztán tisztítgatott, amíg a fiókák szoptak. Ezzel nem lett volna annyira gond, de mivel nem készült a fészeknek oldala, a végén a kicsik elindultak ahnyan voltak annyi irányba.

Természetesen a 3 fészekbe 1-1 kölyök eljutott, míg a középre készült nagy szőrkupacba a többiek keveregtek. Döntenem kellett, mert ilyenkor, ha több fészek lesz, akkor az anya könnyen lemond néhány fészekről és csak egyet etet. Ezért fogtam az anyát, kivettem és gondolkodtam. Végül arra a döntésre jutottam, az eredeti fészekbe fogom betenni őket. A kezemmel kicsit kitágítottam és beletettem őket. 9 kicsi fióka volt, de közülük 3-4 kisebb a többinél. Ezzel még gond lehet. Így néztek ki:

Négy fekete és 5 világos színű. Féltem, esetleg az anya nem fogja befogadni őket, mert erre már volt precedens a fekete anya esetében, ezért elég gyakran kijártam ellenőrizni a fészket. Nem volt gond.

Aztán 2-3 nappal később az egyik nagyobb, amelyik a képen középpen van fent a képen, véletlen elkóborgott a fészekből, amelynek az anya csinált egy új fészket. Azt kezdte nevelgetni, míg a többivel nem foglalkozott. Sőt, az ólban található almot rájuk kaparta és rájuk is piszkított. Na, mi legyen? Közben egy másik vékonyka fehéret is megtaláltam a fészek mellett, amelyik már félig ki is hült. Tegyem vissza őket a fészekbe, vagy az új nagy világos fészkébe tegyem a többit? Végül utóbbi mellett döntöttem, mert a régi fészek amúgy is a piszkító helyre épült.

Áttettem a kicsiket, amelyek a zord körülmények ellenére még éltek, valamint a félig kihültet is betettem, hátha megmarad, bár nem sok reményt adtam neki. Pár nap múlva még mindig úgy tűnik, élnek, és mintha megoldódott volna a probléma. Majd újra ellenőriznem kell ma a fészket.

Amúgy ellenőriztem a fekete és a világosbarna anyát és úgy tűnik felvették a kanokat. Azért kanokat, mert nem csak a fekete kantól lesz fiókájuk, hanem az új fehér és a nyár végi süldő kantól is. Mert azon gondolkodom, levágom a fekete kant, mert túl kicsi, hátha a másik kettő megoldja a fekete kan mögött keletkező űrt. Amúgy is csak átmeneti megoldásnak volt szánva.