Tegnap kicsit félve mentem haza. Szinte minden első utam a nyulak ólja, ha hazaérek. A táskákat a teraszon lerakom, majd sietve megyek hátra. Most is így mentem. Mivel a barna fészkében van egy gyengécske, így azon gondolkodtam, hogy talán most kellene a barna-fehértől áttenni kicsit, vagy majd ráér…

Eddig arról beszéltem, hogy mik történtek eddig, most már itt az ideje, hogy a jelennel is foglalkozzak. Már írtam, hogy a fekete-fehér anyanyulam párzási hajlamával nem vagyok megelégedve, ezért valószínűleg le fogom vágni. Majd egy hónapja, sőt biztos, hogy több is, a kicsi nyulak le lettek…

Előző bejegyzésben írtam gyerekkoromról. Hogyan és milyen eredményességgel nyulászkodtam. Most arról szeretnék írni pár sort, hogy az elmúlt egy évben hogyan és milyen eredményekkel kezdtem újra a nyulakkal való foglalkozást. Azt nem meséltem el, hogy mikor elértem abba a korba, hogy iskolát keljen…